Görögkatolikus Papnevelő Intézet
Szemináriumi közösségünk egy része Bellovics Gábor SJ atya vezetésével ötnapos lelkigyakorlaton vett részt Magyarszék határában, a karmelita kolostorban, másik része pedig Bakonybélbe ment lelki feltöltődésre a bencés szerzetesekhez. Mindkét hely gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Lehetőségünk nyílt ezekben a napokban betekintést nyerni a nyugati szerzetes közösségek mindennapjaiba.
A kármelita rend mára a nyugati egyház arculatát viseli, különös értéke abban áll azonban, hogy gyökereiben a keleti ortodox egyház spiritualitását hordozza magán. Jó érzéssel töltött el bennünket az a szeretetteljes vendéglátás, amellyel az ott élő nővérek fogadtak bennünket. Minden nap lehetőségünk volt részt venni a reggeli dicséreten (Laudes), valamint a belső imán. Nyolc órai kezdettel szentmisét ünnepelhettünk, majd az Eucharisztiával megerősödve, Gábor atya impulzusaiból, elmélkedéseiből testileg és lelkileg is egyaránt feltöltődhettünk.
A vesperás után, minden este, a kompletórium elején az ott élő szerzetes nővérek a megbocsátás révén kiengesztelődnek egymással. Mindenki nyíltan bocsánatot kér egymástól a legidősebbtől a legfiatalabb nővérig. Micsoda alázat! Megható volt számomra megtapasztalni ezt, és olyan igazi lelki felüdülést éreztem általa, hogy még a hideg is kirázott tőle! Igen, milyen jó lenne, ha mi is minden este így tudnánk nyugovóra térni! Boldog lehet az a gyermek, aki lefekvés előtt bocsánatot tudni kérni szüleitől, boldog lehet az a szülő, aki mielőtt nyugovóra térne, bocsánatot tud kérni gyermekétől. Az efezusi levélben olvashatjuk: „A nap ne nyugodjék le haragotok fölött!” Megbocsátás nélkül nincs lelki megbékélés, mert ha nem tudjuk elengedni sérelmeinket, a harag és a gyűlölet lesz úrrá rajtunk. Szárovi Szent Szeráfim mondja: „Ha megszerzed a lelki békességet, ezrek üdvözülnek körülötted!” Orosz szentünk ilyen nagy fontosságot tulajdonít a lelki békességnek, amelyet első lépésben sérelmeink elengedése gyanánt szerezhetünk meg.
A kármelita nővérekhez hasonlóan a bencés atyáknál is bekapcsolódhattunk a mindennapi imádságaikba, például az esti vesperásba. Napközben a gyönyörű Bakony ösvényein lehetett elcsendesedni, imádkozni, de egyéni lelki beszélgetésekre is nyílt alkalom az atyák vezetésével.
